A felkelő nap

Az éjsötét herceg útrakelt,
fekete palástban oldalgott,
a fáradt szikrázó csillagot
elaltatta, várva új napot.

Felhők tengerén fény derengett,
szétszórva ölelő sugarát,
az ágak között madár szállt át,
hullatva a vénülő tollát.

Tűző Nap árasztott el mindent,
kis házat, kertet, utat, tanyát.
A fenyves előtt az út porát,
ébredő természetet magát.

Felkelő Nap teríts sugarat,
öleld át a kihülő kéményt,
fájó lelkekbe önts új reményt,
hogy újjongva várják ezt a fényt.