Köszönj!

 
                               Köszönj, és menj
                               vissza se nézz,
                               kert alatt suhanj,
                               nem kell ez a kéz!

                               Törölj minden szót,
                               az emléket temesd
                               elűzted a jót,
                               ha ő kell, szeresd!

                               A szíved hideg,
                               benne nincs érzelem,
                               sziklaként rideg
                               fagyott rögként képzelem.

                               Köszönj, és menj
                               vissza se nézz,
                               kert alatt suhanj
                               tőled keserű a méz!