Gondolatok a szerelemről
Gondolatok a szerelemröl
A szerelemhez őszinteség kell,
őszinte szív, őszinte gondolat…
Mert aki a hazugság útjára téved, az mindörökre elveszett.
Hiába próbál újra szeretni, galádan, visszavonhatatlanul,
meg lesznek mérgezve sejtjei, mert egy hazug szó olyan, mint a rák,
mely lassan-lassan emészti fel tested.
A szerelemben a hazugság a rothadás… Gyógyírt rá nem találsz!
A szerelemhez bizalom kell, mert másképpen elhal, mint a virág –
mely nem kapott vizet- hullajtja szirmát fájón, szótlanul.
Ahogy telnek megállíthatatlanul a percek,
úgy harapódzik el szívedben is egy kegyetlen, gyötrelmes indulat:
-A féltékenység!
Elég egy szikra, mire észbe kapsz, elégsz saját esztelen képzelgéseidben, még
mielőtt igazán szerethettél volna…
A szerelemhez nem kellenek nagy szavak, világmegváltó frázisok.
…
Elég egy kéz, mely megfogja kezed,
egy mozdulat, egy néma pillantás…
…
… Vagy talán még ennyi sem?
|
|