A fény keltette életre
A fény keltette életre
Emlékszel?…A Nap ragyogott, boldogan vártam ott reád. Te nevetve jöttél felém a réten, hol nem nő virág.
Karjaimban álmodoztál, mint vidám, pajkos kisdiák. A csókjaim szebbnek tüntek a réten, hol nem nő virág.
A fény keltette életre, hazám sokszor a fél világ. De egy hang mindig visszahív a rétre, hol nem nő virág.
|
|