A szépség völgye
A szépség völgye.
Távolban hófedte hegyormok, mint hamvas hajú aggastyánok
ülnek egymás mellett, közben füstölgő izzó lávafolyam,
hagyja el a feldúlt belsejüket.A köztük lévő völgy párával telt,
évszázados köveken haragosan zúdul le a víz, terül el, mint menyasszony fátyla.
A zuhatag alján játszik két vadparipa, az egyik hófehér a másik pej kanca.
Halkan dúdol a szél még a lég is zenél.
A kocsányon lógó virágok élénk színekkel tarkítják a mohával zöldült
fák törzsét és az ágak között vidám madarak űzik el a völgy csendjét.
Békés minden, ember nem járt még ezen a vidéken. A természet alkotta gyönyörűség a maga valóságában, simul bele a tájba. A Nap ráragyog a zuhatag vízfüggönyére, és mint apró csillogó gyöngyök, kápráztatják a szemet. A benőtt bozótok előtt a színpompás avar és virág,
mint egy gyönyörű szőnyeg takarja a földet. Körbeölelik a fák a zuhatagot, mint anya gyermekét. Akár az éden az ember nincs is ébren, ez a valóság vagy csak álom?
|
|