Ha kinyílnak a rózsák7/3
Ha kinyílnak a rózsák 7/3
Másnap reggel korán taxiba ült és kiment a vonathoz. Még volt a felszállásig ideje, ezért a büféhez sétált egy kávét inni. Ahogy végigvonult a férfiak tekintete rátapad a melleire, szinte érezte azokat a vetkőztető pillantásokat. Ahogy végignézett párnak az arcán elismerés tükröződött, mely vagy a melleinek vagy szépségének köszönhető, nem igen tudta eldönteni.
Megitta a kávét, és a hangos bemondta a vonat érkezését. Felszállt és az ablak mellé ült, hogy lássa az elsuhanó tájat. Közben gondolatai Péteren és a megszakadt kapcsolaton jártak. Ebből a kalauz hangja zökkentette ki. Kérte a jegyét és bemondta, hogy a következő állomás már az ő leszállóhelye lesz.
Mire kézbe fogta a csomagját és az ajtóig eljutott a vonat már meg is állt. Kutatóan nézett körül a takaros kis állomáson, többen álltak ott és ekkor látta meg őt, aki kimagaslott a tömegből. Magas szőke férfi, lebarnult testtel. Keresett valakit és igencsak nézte a vonatot. Ő lesz az, gondolta Ilona és arra felé vette az irányt. A férfi csodálattal felejtette rajta a szemét a csinos nőn és megkérdezte tőle, hogy ő jött-e Bojtár kertészethez.
-Igen,-felelte Ilona és belenézett azokba a zöld szemekbe, majd bemutatkoztak egymásnak.
-Tófalvi Ilona
-Bojtár László
-Bocsásson meg, de azt hittem Bojtár Pál csak egyedül van és Ő jön ki elém!
-Nem.-Én az Öccse vagyok és ő nem tudott kijönni, de a kertészetben találkoznak.
A férfinak minden porcikája mosolygott, ahogy Ilonára nézett. Egy csöppet sem titkolta, hogy tetszik neki.
Ilona most örült az elismerésnek és a bókoknak, amit ez a mosolygó, zöldszemű férfi mondott neki.
Beszélgettek a munkáról és, hogy ő is a bátyja kertészetében dolgozik. Észre sem vették megérkeztek. Amerre szem ellátott mindenhol szebbnél szebb virágok, rózsák pompáztak. Megkérte kísérőjét, előbb járják körbe a kertészetet. Elámult mennyi különleges virág volt itt és az egyik üvegházból egy magas, sudár barnahajú férfi jött elő.
-Menjünk oda,-Ott van a bátyám, szólt László…
-Szia Bátyus!
-Bemutatom neked Tófalvi Ilonát ő jött a kertészetünkbe.
-Bojtár Pál- szólt a férfi és meleg barna szemei végigsimogatták a nő alakját.
Ilona arca lázba borult, mert most sok volt ennyi elismerés egy napra, és Pál szemei vonzották, mint a mágnes. László meglepetten látta, hogy máskor olyan magányos bátyja szemében hogyan lobban a láng és valami ismeretlen rossz érzés kerítette hatalmába, hiszen neki is tetszik ez a nő.
Folyt.köv.
|
|