Vágyakozás
A gitár, ahogy tétován
próbálod, nevetés a háttérben.
Azt gondolod, hogy hiányzol,
azért gondolunk rád?
Kék ég poharunkban
a rózsaszín pezsgő.
Nem kell, hogy egyetérts!
Hidd el, nem te okoztad
az esőt!Csak mosolyogj!
Nem kell, hogy gondolkozz,
oly hosszú még az utazás!
Te mindig hallottad a szellemek
sikolyát, nekünk sosem
voltál más, csak egy út,
amit mutatni akartál.
Gondoltad volna, hogy egyszer
már csak árnyék leszel
a falon, egy csobbanás a
rakpart kövén, egy üres barlang?
Mennyire jó lenne, ha újra
itt lennél, s ujjainkkal
húznánk vonalakat a parti
homokba!Évek, évek után.
Minden ugyanaz, csak azt a
dallamot nem találjuk, amit
akkor játszottál, mielőtt elmentél.
Örökre.
|
|