Trafik-dal
Nem volt ez akkor sem másképp.
Emlékszel?Mentünk az Ifipark
felé, távolról rendőrkordon szürkéllett,
jól láttuk.A Kőbányai íze a lány csókjával,
vettünk szálra cigit, a nyakkendő egy ciki,
szimatszatyor, béke jel, majdnem Mercedes,
kék iskolaköpenyünk táskákba gyürve.
Megálltunk sarkokon, miénk volt a tér,
virágokat fontunk koszorúkba, első
antibébivel sóhajtásunk is elszállt.Fülünkben
új dallamok égtek, halványan kékek, halványak,
kékek.Bicepsz rádiókkal egyensúlyoztunk,
versenyre keltünk nadrágunk szárának széltével,
nylon bugyikkal hadakoztunk, persze másnap
máskép mondtunk el mindent.A farmer a nyugat,
a Trapper a hazai, kapu alatt bakelit, valami
húzós blues, vagy a Zeppelin.Emersonék,
ahogy a kiállítás képeit, és Fazekas, ahogy a labdát!
Gyárkapuk alól feldíszített kocsik, vörös-lufis ünnepek.
A brigádnapló mentén épült a hétvégi, gulyással,
mackónadrágok térdein nyomot hagyott a
cementek pora. Kékes tévék vonzották a kissámlikat sorba,
kocsmákban házmestert adtak blokkra, a fülkében
kismamacipős nő ült, kötött kardigánban, lánykollégiumok
ablakain legyeskedtek a szemek.Ó, egek, és emlékszel!
Diana-t vettünk kisüvegben, rá olcsó almabort a kiránduláson,
tyúkot loptunk, még a csikk is körbejárt.Kölykök voltunk,
vérből lettünk, de bárhogy is, a szerelem gyermekei mi voltunk,
bizony mi, barátom.
|
|