Úgy voltak, mint
kő körül a víz,
csönd mellé a jóslat,
szín mellé a vakság,
virág mellé  sóhaj.
S míg viharokkal
versengett a Hit,
viaskodott a lélek,
távolból dal remélt
utat, emberi ének:

Szóra éj jön,
Éjre Reggel,
Reggelre Nappal
felel. Lent és
fent, Itt és Ott,
Életharang, adakozz!