Hogy jönnek az anyák! Tömött táskákkal tolakszik az otthoni munka. Sietve orrot töröl, s darabot nyújt szájától a cseppnyi embernek. Bukdácsolva araszol az apróság, nyúlik az asszony karja. Arca fáradt, olcsó kabátján foltot hagyott a maradék reggeli tea. Ma nem lesz könnyebb, s tudja a holnap a ma, tört körmével átkot hasit a felszaladt harisnya.
