Zöld ujjal születtem.
                        Minden bokor nekem
                        pukkan ha rügyre váll,
                        és virágot kreál.

                        Izzad a fű harmatot.
                        Krókuszok bújnak amott,
                        s a medvehagyma szőnyeg
                        lábaim alatt nőnek.

                        Kopog a fakopács.
                        Csőre, mint a korbács
                        csattan a lárvákon
                        s ők bújnak a fákon.

                        Kiskertemben ültetek,
                        s ha marad, hagyok nektek
                        tarka színű virágot,
                        és gyönyörű világot.

                        Labdázik a rózsa.
                        Virágszirom morzsa
                        helyezkedik rajta
                        s nyújtózik a karja.

                        Lángol az aranyeső.
                        Füzek barkái leső
                        pillantással pattannak,
                        dicsekednek a napnak.

                        Palántát locsolok.
                        S ha lesznek majd csokrok,
                        szépasszonynak viszem.
                        Fogadja el szívem.

                        Kertészetem híres lesz.
                        Csorba engem el nem vesz.
                        Madársereg köröttem
                        barátokkal, mögöttem.