Fiatalzöld lett a kert,
Zeng a madárparlament.
A természetkép színét váltja,
kaméleon-napórája
egy percidőt nem pihen.
Kikerül a kerti szék,
porosodó, vén vigéc,
vitézkedett negyven évig,
megette a rozsda félig.
Szék ölében ülőpárna.
Vendég testét nem kívánja.
Széle rongyos, rojtja horgolt,
elcsúfítja régi borfolt.
Bár modernebb a vegyészet,
elbánt vele az enyészet.
Ütött-kopott a hangulat,
fénytelen a párnahuzat.
Olyan elnyűtt, olyan vézna!
Alig tartja néhány cérna.
