Vajúdás
Kinek tetszenek, kinek nem
versédesgyermekeim,
remekeim,
sötét reménytelenségeim.
Gyakorta megszólít a papír,
a számítógép monitora,
elbújok valahova,
s nem hiszem, hogy nevetséges,
azt sem, hogy tehetséges vagyok,
csak alkotok.
Nevenincs költő, nevenincs versek,
fiam helyett születnek,
fiam helyett szülöm őket,
babusgatom,
javítgatom...
Szavak.Engedelmeskednek
a pucér papíron.
Szavak. Jönnek körbe- körbe,
nem engednek, jönnek föl-s le,
nehéz követni,szemmel követni
a szélmalomlapát vihariramát!
Hát hogyne,mert időnként
megfagyok, időnként lángolok,
óriás szélkerék lapátja vagyok.
Szavakat vajúdok.
|
|