Brumm és Bömbi
Brumm és Bömbi két medvebocs.
Könyörögnek- Mama! Ne moss!
Gyere velünk, játssz egy nagyot!
Ne nyomkodd már azt a habot!
-Nem látjátok, hogy most mosok?
Egyedül kell játszanotok!-
-Elmehetnénk málnát szedni?
Úgy szeretnénk málnát enni!-
-Jól van- brummog mackó mama,
-csak ebédre gyertek haza!-
Nem messze egy kerek berek,
ott lelhettek málnaszemet!-
Emese a maci hugi
nem mehet, mert nagyon kicsi.
Útnak ered Brumm és Bömbi,
kosarukat teltömni.
A bokrokat megtalálják,
csipegetik a friss málnát.
Tüske szúrja csöpp mancsukat,
töltögetik kosarukat.
Hűs fa árnyékába ülnek,
mély álomba szenderülnek.
A két maci hortyog máris.
hagzik tőlük hét határ is!
Csitesz gyerek ott tekereg.
-Míg durmolnak, málnát csenek!-
Úgy cselekszik, mint gondolja,
s a kosarat, hopp, ellopja.
A két testvér most felriad,
álmosan néz: - Mi az? Ki az?
A kosarat a föld nyelte,
a sok málna meg ott benne!-
Piros nadrág virít Brummon,
ki nem tudja, merre fusson!
Bömbi macin sárga naci.
-Hahó!- kiált. -Hé, Valaki!
Rátalálnak nyuszikára.
-Nyuszi! Nálad van a málna?
Szunyókáltunk egy órácskát,
s elloptak egy kosár málnát.-
-Én a málnát nem szeretem,
káposztát és répát eszem.
Azt a málnát elorozták,
fogjátok el az ebadtát!-
Találkoznak a rókával.
-Láttál valakit kosárral?
Színültig volt málna benne,
félünk, valaki elcsente!-
-Gyümölcsöt én sosem eszem,
jobban ízlik a tyúk nekem!-
Nem szoktam én málnát lopni,
menjetek más tolvajt fogni!-
Egy fa alatt süni eszik,
késsel, villával étkezik.
-Gyere Brumm! Menjünk csak oda,
nézzük mi a sünvacsora!-
Sajnos megint becsapódnak,
alaposan melléfognak.
A süni sem málnát eszik,
a tolvajt még kereshetik.
Most egy kis mókuskát látnak,
megörülnek a láttának.
Vörös bundás fut a fára,
kezében van egy kosárka.
-Hé, mókus, a kutyafáját,
add már vissza azt a málnát!
Hogy tehettél ilyet velünk?
Egész nap téged keresünk.-
-Kosaramban nincsen semmi,
tobozt fogok beleszedni,
ám itt járt egy fürge gyerek,
s a kosara éppen kerek.-
-Alig ért földet a lába,
s málna volt a kosarába.-
Elindulnak és meglátják
egy srácnál a kosár málnát.
Ámuldoznak- Na de ilyet,
hiszen ez a csibész Csitesz!-
Csitesz hallgat, meg sem szólal.
szégyelli, hogy málnatolvaj.
Inába száll bátorsága,
fut, s egy ágba botlik lába.
Ellátta a maga baját.
beütötte maga-magát!
Ejnye-bejnye! Csitesz, Csitesz,
még nem tudni ebből mi lesz!
Egyik lábát ugyan húzza,
jó, hogy ennyivel megúszta.
Brumm és Bömbi sóhajt nagyot.
- Hú, de nagyon fáradt vagyok!-
Míg a málnát összeszedik,
addig rájuk esteledik.
Camm- cammognak lassan haza,
aggódhat már mackó mama!-
Megvan a sok málna végre,
de nem jöttek meg- ebédre.
Restségükért megfizettek,
elárulják, hogy mit tettek.
Mackó mama kicsit dohog.
-Hát ez bizony csúnya dolog!-
Megfürdenek, vacsoráznak,
örülnek a finom ágynak.
Mackó mama még mosogat,
s gombolyítja a fonalat.
Három mackókölykét nézi.
Mind a hármat nagyon félti.
Brummot, Bömbit és Emesét.
s kik hallgatták ezt a mesét.
|
|