Nélküled

Engedtem az érzést,
óriássá válni,
hogy a csűrt és csavart,
félig-meddig takart
meztelen mondatok
ne kezdjenek fázni
Nélküled.

Apró, szürke szavak
alagútján lépek,
mely elrejti arcod.
Egy ősi fémpallos
védőszentként virraszt,
hogy ne féljek
Nélküled.

A fájdalmak tudod
titkokban tompulnak,
ha érinted kezem
hűvös a tenyerem,
lázfoltjaim múlnak.
Már nem félek
Nélküled.

(2007-02-13)