Télvégi madárdal
Elcsenték a verebek
az összes magot.
A maradék a föld begyében
aszaltra fagyott.
Gyémántkővé dermedt
a csontkemény talaj.
Suttogássá rekedt
a madárkacaj.
Koplal a varjúraj,
a szántás közt köröz,
szurokcsőrük koppan,
s morzedalt pötyög.
Buzgón kalapálnak
a föld fagykabátján.
-Tél vége van végre,
új tavasz határán!
Adnátok számunkra
pár szem maradékot?
Elpusztulunk, ha nem kapunk
semmi morzsalékot!-
|
|