Kétség és remény

Sajdul a szívem.
Jeges kéz szorítja mélyen.
Fázik a lelkem.
Hiányodtól kihült az életem.

Gyötör a kétség.
Lesz-e még élet utánad?
Vár-e még élmény?
A Nélküled levő üres világban.

Reszket a lábam.
Utamat hogy járjam ezután?
Nem jössz mellettem.
Nélküled kell lépnem tovább.

Várnak az évek.
De ölnek kétségek, félek!
Távolba nézek...
Elmúlik hiányod egyszer, érzem.

A remény él bennem:
Felébredek majd, felolvad szívem.
Melengető fényben
Nyújtózkodom, szabadultan tőled.

2006.április