Zúg a tenger
Zúg a tenger…
Szilaj hullámainak
zaja elnyom minden más hangot.
Hosszan hallgatom erkélyemen ülve.
Sós, eső-illatát mélyen beszippantom.
Zúg a tenger…
Mélyzöld felszínén
tarajos hullámok kelnek őrült táncra.
Mutatván igazi erejüket, dobálnak
minden útjukba kerülő embert és tárgyat.
Zúg a tenger…
Visít egy sirály
felette fehéren, vitorlázva szállva.
Lentről a víz permetet lehel feléje,
csobbanó hullám ezer tükör-szilánkja eltalálja.
Zúg a tenger…
Félelmetesen tombol.
Tükrén a szél, habzó szájú démonokat rajzol.
Sziklán csattanó hullám fröccsenő vére forr,
Remegve nézi magát benne a Hold.
Zúg a tenger…
Hegyekké nőnek hullámai…
Óriási víztömeg mozdul a szél ritmusára.
Szavam elhal e zaj-kavalkádban...
Elnyeli a haragvó víz vad dala, tánca.
Zúg a tenger…
Elindul egy hullám
púposan a tengeren, valahol messze.
Partot ér … Hosszan nyújtózik egyet,
mint fáradt vándor, ki végre hazaérkezett.
2006. augusztus
|
|