Nézz fel az égre
Nézz fel az égre, nézd most a csillagokat!
Mindegyik fénye lehetne Néked
a lámpás, mi utat mutat!
Ott int anyám, a kezében fáklya…
Világít… meleget az ő tüze ad.
Gyermekem s férjem máglyák körében
jelzik: csak erre tarts!
Mind a barátok, állnak az éjben,
mint fényforrások… Sok kis csillag…
Nagyanyám már egy másik világból
nézi halandó, gyarló utam.
Hosszú az élet, rögös a pálya,
melynek az ívén a sorsom halad.
De mindig van remény, egyetlen kis fény,
mely a jó felé ösvényt mutat.
Valaki tartja a mécsest,
valaki lenget egy lámpást, engem szeret!
S hogy ne tévelyegjek,
szeretet gyújt a sötétben gyertyafényeket!
|
|