Szabad vagy?

Nem tart fogva ezer zár, fal, lakat?
Azt teszed, amit nem is akarsz,
vagy éppen nem szabad?
Úgy érzed hétköznapjaid elgyötört,
szürke rabszolgája vagy?
Monoton minden perc,
minden óra, minden nap?
Ezer „kell”- be fullad az összes
tétován ágáló gondolat?

…ott hever előtted mindig egy fehér lap
melyre rajzolhatsz, írhatsz, álmodhatsz …

Csak hagyd,
hogy életre keljen benned a fantázia,
s mint sűrű ködből, ha napsütésre érsz,
s szinte bántja szemed a nagy fényesség,
úgy derül elméd, ha egy mese utolér.

Lehullik lassan
a lelkedet gúzsba szorító kötél
s a földön marad mozdulatlan,
míg te szárnyalsz…
hívnak egzotikus tájak,
s fátyolfelhők fölötti kék világ
vagy pokolra szállsz,
ha kell lelked mélyébe
kotorsz éles körömmel
s mi régen fájt, még azt is feltéped,
mert tisztítani kell a fertőzött sebet….

* * *

Akár jövőbe nézel, akár a jelent kutatod,
mindent megtehetsz, ha van egy fehér lapod
Szabad mégsem lehetsz… Csak a gondolatod.