Bánatos vers
Bánatos vers


Olykor, ha valami bánt,
csendesen elvonulok,
mert vágyom a magányt,
s merengve búsulok.

Tüskés páncél burokba,
szívemet most bezárom,
a szó, amely goromba,
ne érjen, s ne bántson.

Egy rozsdás szög a páncélt
áttörve, szívem sebzi,
érzem a gyilkos acélt,
a halált mely közeli.

Nem védekezem, látod
okom nincs rá, tudnod kell,
én csupán annyit várok,
hogy mit mondok, fogadd el.


Budapest, 2008. február 11.



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=9503