(A rezeda-szívről olvastam valahol. Nem saját lelemény, de a vers az.)

Gyerekkoromnak reggelén

Rezeda nőtt a ház előtt

Rezedacsokrot szedtem én

Egy forró nyári délelőtt.

Erika várt a fák alatt

És megsimogatta fejemet

Erika várt, a nyár szaladt

S én nem találtam helyemet.

Rámköszöntött a délidő

S rezeda nőtt a szívemen

Szívem örökbe kéri ő

S én nem akarom, hogy így legyen.

A Semmi szélén állok én

Velem a harcos indulat

Rezeda-szívem oly szegény

S szegényen is rajtam mulat.