Késő őszi délutánon
Árnyékot vet hosszú emlék
Szikra lobban: sötét álom
Foszlott szerte benne nemrég.

Szikra lobban, gyertya lángja
Kanócára kapva serceg
S árnyék a fényt megtalálja
Mint óra a futó percet.

Késő őszi délutánon
Elfogott a szürke bánat
Sárcipőmön, ködruhámon
Szürke felleg könnye szárad.

Merész vágyak messze szállnak
Ólomszívek lepkeszárnyon
Nekivágnak a világnak
Késő őszi délutánon.