Talán a szél a bűnös
Talán a szél a bűnös: homokot fújt nyomodra Talán a távolság, ki alakod messze lopta Talán a mennyek kékje, feloldva szemed színét Talán a kávém habja, lemosva csókod ízét Talán az elmém csal meg, feledve égi lényed Talán csak szemem téved, keresve régi fényed Hiába már...az idő messzi ragadott tőlem A feledés eltemet egy darabot belőlem.
|
|