Ha csak azért
                Jöttél, hogy megmutasd,
Milyen a könnyű-vérű nyár,

Ha csak azért
                 Öleltél, mert hiányzott,
E néhány percnyi vágy,

Ha csak azért
                 Szóltál hozzám, mert
Elviselhető, nem volt kívülem

Ha csak azért
                Csókoltál szenvedéllyel
Hogy lásd, vajon elhiszem,

Ha csak azért
                 Engedtél közeledbe jutni,
Mert már nem volt erőd tiltani,

Ha csak azért
                Volt ágyad az ágyam, mert
Így könnyű megbolondítani,

Ha csak azért
                 Nem mondtál végleg búcsút
Mert mégsem akartál megbántani,

Hát szólj!
        Hogy nem te voltál,
Csak esendő, játékos önmagad,
És felébredni már nélkülem,
                             egyedül akarsz.