Csillagokra akasztva
egész este
csillagokra akasztott állkapoccsal vártam jöttödet
így tanítottál meg
a torkomban
kátránnyá folyt némasággal bánni

szelíd téglákra növesztetted körmeim
sem érted, sem utánad
többé nem dobálom
puha emlékeid köré
gúzs hajam nőni nem eresztem

csupán messzi-kíváncsi öledbe terítem
utolsó elkobzott sóhajom
amiért hagytál
a fénynél könnyebben szállni



2008. október 31.



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=9819