Fullextra.hu - Fogadalom

Maszatos képpel vigyorog vissza a kinyalt tányérból a tegnapi éhség láza. Te már sohasem hallhatod törött szárnyú énekét, hol lobogó sörényét rázta hatal- masra. A nap a játék hevében úgy mint pattanást növelte a sok szétszórt szénaboglyát, És akkor ebben a lében sírós-csípõsre ölelve, öröklétét gyászba fogják ala- mizsnák. Álmaim sugaraiba ez a nyított út fogózott: legszebb mese a világon. Tû fokán lassan áthúzva, kipellengérezve legott, a hétpróbát majd kiállom garan- táltan. Messiások játszótere, és sanyargat ez a világ apró katasztrófáival. Ne is vegyük észre, gyere! Nyugodt béke költözik rád, s nyaradból havakat csikar szûkma- rokkal. Milliók hajléktalanok. Sok százezren haldokolnak az éhség küszöbén ülve. Én pedig csak székely vagyok, aki már csak imát hullat örök elérzékenyülve. Kibé- külve . . . Világvárosba csavarom kicsi hazám emlékeit, s útra indulok, merészen, e batyuval édes párom. Ahol látok, hol ott, hol itt szenvedést: kiegerészem! Bizony Isten! 2005. január 13., Oronó