Fullextra.hu - A lélek színésze

1 Emlékszel még milyen volt a napsütés Őszi reggel gyermekként az ébredés Hallod a halk zenét, szférák énekét Múltad emlékezet szórja szét Látod a rőt tüzet pörgő világot kék eget A fényt hol tükörben játszod szörnyű életed Úgy mint hajdanán, a habok közt a lány Mereng, alszol keble szép haván Keress ott leszek, zászlókat verek Az élet partjainál 2 Láttam az arcát egy régi kép Megsárgult lapján – az emlék jött, és ment és vissza se tért Két szem a képen, kimerült zavart A szív szerepében Próbálta játszani amit a lélek akart Szebbet e jelmeznél még senki se varrt Meg is halt Róla álmodom, minden hajnalon Síri hangon szaval Reggel és délben Citromfehér por Éjfélhez érten Meztelen álom mely a halálba sodor Könny idő tenger És még valami más Ki látta az embert? Homlokán csillag égett zöld ragyogás Ki hallja az éjen túl a szívdobogást? Ma már más Róla álmodom Minden hajnalon Vigyázz te sose lásd 3 Meghaltál te ki éltél nincs tovább Könnyező tömeg csodaszép szimfóniák Gyönyörű volt a lét,megborzong az ég Aranyat adnak alvó hamvadért Eljátszottad mit nem foghat fel az értelem A Minden kifogott mégis a ragyogó szerepeken Mindegy is ma már Elmúlt ami fájt Kő kútba fúlt télbe fúlt a nyár A zászló lángban ég, a lélek révbe ért Tested partjainál.