Fullextra.hu - Alszik a párnán a kedves

Alszik a párnán a kedves. Szeme körül álompillangó kerget szivárványtüzű árnyékvilágot, most talán eléri amire vágyott. Haja mint hullámzó tenger szétterül s mint megannyi huncut, csillogó patak futnak ki tincsei a párna redői közül hogy végül a félhomályba elbújjanak. Az ablakon bekukucskál a hold a vén kukkolló, ily csodát ritkán lát rá is teríti puhán ezüst sugarát. oly szép e kép, mozdulni sem tudok nem csábíthatnak el most dévaj démonok torkomban érzem a vágy lüktetését, érte mozduló testem minden rezdülését A világot most intettem csendre minden, s mindenki fogja be ! Tücsök ! nem kell most harsány zene valami halk duruzsolóba fogj bele. Alszik a párnán a kedves, s én lélegzet visszafojtva hallgatom ahogy piheg a levegő a csepp ajkakon.