Fullextra.hu - Megszelídült költemény

1 Az őszinteség és hűség áthidalta távolok Telek gyötrelme és káprázata az illanó nyárnak Öröme első csóknak és életben-maradásnak Mindannak mi elmédben a szívben rajtad kívül Valaha létezett Ismerem titkait s kulcsát S hallgatag szenvedélyed Szeretni vágyásod szeretni- akarásod A felhőtlen bizalom vágyát A közönyből érzelmet teremtőt Mellyel valót szősz álomból Hidakat a napból, Két ember közt köteléket Törődésből, arcokból Melegségből. 2 Mint hajós mikor megpillantja A partok szirtjét a ködben Mint felfedező ki ismeretlen zuhatagra lel Mint költők kiket csodák köszöntenek Útjukon kiket végkísér a halál Úgy kísér majd el hálám A bűntelen jövő felé. Ott csodálatos földekre vágynánk Szűztiszta vízre fákra szigetekre Ott gyöngék volnánk mégis telve erővel Szoborként a napban térdelve Átfesti majd arcunk száz riadt hajnal Ébredésünk egy világ ébredését Köszönti, S ha ráununk a fény alakzatára, Búcsút veszünk – te a semmibe térsz meg, Én a halhatatlanságba.