Fullextra.hu - Unalmas

ha én lehetnék az úton egyre sûrûbben emelgetett hétmérföldes csizmában s ha csúcsos kalapom teteje verné a csillagos egeket ha lépteimhez igazodna minden óra ráérõsen feleselõ ingája ebben a halott délutánban s ha a vízrõl beáramló fehérlõ gomolyag ködök alá fekve szürcsölhetném a mélység ízeit ha berepülõ pilóták nyugodt vendéglátók lennének ebben az égõ évszázadban s minden másra terelt figyelemmel egy-egy könnycseppet csomagolnának vele nincs többé 0.00-dik állampolgára valaminek, de kozmopolitája még te is lehetsz minden odaértett írásjel elhagyásáért egy napot a hûsben tölthetnék csak ettõl a hõségtõl ne fújná szemembe a csípõs izzadtságot a legyezõ ez az egyetlen idõ amikor az átlagember nem panaszkodik, hogy egy bankban sorba kell álljon, sõt egybõl a tûrés erénye ver tanyát arcán tanyát mert naponta kifosztják mindenképp vacak torturó palik – politó túrók – Artúró Uik, Brechtek Bertoltjai, Benitók unokái vigyázz csak Adolfónak ne hívjanak mert a Levente is Leonardó, s mi lenne a vége ennek, mi is lehetne a vége ennek! vigyázz mert MihályAngyal bérelt állványról festett s a szemében a mésztõl szemésztõl, szemcséstõl látta Ádám kisújjánál is kisebb lett a TEREMTÉS s ugráljanak a szülészek mert a Pieta apró lett s hatalmas s sírdogálva s sírdog ülve mindenki láthatja, hogy könnyebb volt a gyásznak rózsaszínû márványt lopni mint feketét de miért húznak a bíborosok fehéret mikor a szentatya a mennyek felé sétál? ó álom, ha nem vagy is rém, miért zörögsz csendjeim falán? jóllehet meghívtalak, mert csak eltakarni tudom a kifosztást, elfelejteni sosem mert már megkülönböztetni sem tudom az ébrenlét kínjait az álométól a bor nem forrott ki s a gazda igen s pont emiatt a gazdáné hamarabb a nyaklevesbe kóstolt mint ami a kályhán rotyogott szerelmes ég miért is a kínhoz kötöttem magam szerelmes kín miért is az égen jár az eszem ha fájok lábújjhegyen ….................ó én édes megyen megyen..........................ó én édes mindenegyen..........................................ó én édes fiodum...............................................................ó én édes apja rakja..........................................................ó én édes rossz a napja..........................................ó én édes rajtakapja.....................................ó én édes urodum...............................ó én édes ilyen egy golyóbis, muskéta hányása, hosszúpuska okádéka, magában ártalmatlan, ártalmában magányos, szerelmes egekhez mért szándék, ingerült megnyugvás milyen szép a napnyugta a ha vérszíne van az égnek milyen szép az ég ha sok vér omlott a napon aminek a nyugta van el akarok menekülni ettõl az egésztõl, magamtól, tõletek, a minednnapok virágbaborulásától, attól, hogy minden virág gyümölcsöt feltételez, de nem mindig teljesedik ki a feltétel, el akarok menekülni a golyóktól, de azt mondták, hogy nem tudok elszaladni elõle, csak magam elõl, s onnan is kétes, hogy valaha . . . A csizmának mind a hét mérföldjébe BELEÍZZADT A LÁBAM! 2005. július 29., Oronó