Fullextra.hu - Ad'sza s me'

. . . . . .(József Attila copyright) Amikor a tüdõdbe a levegõ - ajtóstól ront a házba - viszi magával a légcsövedet, s orrodon keresztül a vért a havon . . . Amikor a gyomrodba a falat magányosan koppan, s tudja, társtalan helyén nem lesz nyugta, még ha valuta is a tegnapi lakoma . . . Amikor, hogy élj, elpusztulnak áldozó sejtjeid tömegesen, s DNS-ed térképébe botlik minden árva hétköznapod sorsa . . . . . . a kegyelemdöfés nyit utat habzó-vörös életed akaratának, s abba a hörgésbe dörgölõzik a kiáltássá kövült nyugalmad. . . . kanalanként emlékezhetsz a gõzölgõ tejespuliszka illatára, amint ízeit fested a tengeritáblát örökké avató, táncos szellõkre. . . . a gondolatiságra rásütik pecsétként úri családod jelét, s te nyerészkedhetsz egyedül még a ki nem mondott szavakon is! 2005. augusztus 22., Oronó