Fullextra.hu - Az elhagyott

hiszed, féled és fájón motyogod, hogy szerelmed elhagyott, elhagyott, emléke fojtogat szellemed szólongatod, kérded, a fájdalmad meddig hordozd, meddig, minek és hova, kinek énekeld, milyen szép volt, kinek, évek alatt mindenki elhagyott, kinek, kinek, … mormogod … motyogsz, félted, meg ne hallják, meg ne a szerelem dalod, már plátói szerenádod, belülrõl lant lágypengõ hangjait hallod, s vele újból virágzó réteken andalogsz … hova tehetnéd le óvatosan e képet, mit lángoló éned mindig újra festett, csak lelked ne lássa, hogy szétfeslett, mert ha az is elhagy, megfagysz, s akkor végleg lakatlan maradsz morzsolja tudatod, …végleg, …egyedül, …igen, …elhagyott, …emléke fogva tart (2005.)