Fullextra.hu - Munkanap után

Hogyha visznek pellengérre Nehogy elvigyenek kicsi szekérrel, Kicsi szekér kereke nevedet szikrázná, Semmi, sohasem hozhat vissza hozzá. Szereted. Szereted. Így is úgy is csak szereted. Szereted. Szereted. Még csak jobban, hogy most nem lehet. Talpad alatt lázad a homok, szélviharok fújják, fogaid közt ropog, két éjszaka közt egy nap rátopogod: nagy Duna vize ma messzi földről hozott. Szereted. Szereted. Így is úgy is csak szereted. Szereted. Szereted. Még csak jobban, hogy most nem lehet. Porrá száradt tejút teje arcodra ülepszik a felvert teteje csizmád szárából kilóghat a kapca nem jár eszedben csak egy melltartó kapcsa Szereted. Szereted. Így is úgy is csak szereted. Szereted. Szereted. Még csak jobban, hogy most nem lehet. Forrásból emberek kortyolnak, az út mellett, homlokukon ráncban fárad egy csillagcsepp. Csillan egy szemben a gondolat. Parázna emlékek állnak ma vigyázzba. Szereted. Szereted. Így is úgy is csak szereted. Szereted. Szereted. Még csak jobban, hogy most nem lehet. Sarkán fordul ma a menyecske sikongna, perdülne, repülne ha lehetne: múltja-jövőjének egy mozdulat enni ad, s mennyországba szállni nézik a férfiak. 2005. december 5., Oronó