Fullextra.hu - Ne haragudj, többé el nem kések

a hajnalt vártad, ... a fényt, ... a hívást érezted, búcsúznod kell léptél, elestél, ... még kúsztál, nyúltál még de a telefonhoz már nem értél, ... nem én párszáz méterre csak, egy pillanatra de nem hallottalak, ... jaj, ... nem éppen kávét készítettem, ... istenem csend volt, ... csend, ... félszeg a rádiót sem kapcsoltam, talán féltem még nem mondta be, ... nem, ... a híredet pedig hogy kiabáltál, ... hangtalan, ... biztos kiabáltál, ... gyertek, ... ide, ide gyertek gyertek, mennem kell, ... mennem mennem, ... mennem, ... el, ... felfele ... hallgassatok ... hallgassatok rám közben felöltöztem, fel, de hogyan, ... szégyen ne haragudj, nem hittem, ... nem most sem, hogy nem hétköznap volt hogy ballagásodra hívtál, ... azonnalra nyolcvanöt évig épített ravatalra õrült a fájdalmam még most is ... hogy nem hallottam az utolsót ... utolsó sóhajod a telefon felé küldött válaszod csörögje agyunkba, ... most indulsz hogy halljuk meg, hogy halljuk hogy tudjuk meg, hogy örökre elutazol hogy szeretsz , hogy leszel velünk hogy szent hited szerint ismét eljössz ismét születsz, ... igen ... leszel majd megérezzük, ... el nem veszel tudom, hiszem bocsánatod mert nem érted el, csak kérted a telefont kérted szóljon, hívjon, ... eljött a hajnalod és én elkéstem, ... el, ... el, ... el az utolsó hangod, pillantásod a végtelenbe hasadó pillanatod nem kértél, ... nem, ... küldtél ... útravalót ugye azt súgtad, talán csak lehelted nincs semmi baj, nincs, ... éljetek éljetek még, ... ti is, ... velem örökre Anyánk voltál, bennünk ide fiúkat hoztál fájdalommal, ... a fájva-fáradt csodára, az életre, a karmás elevenre, ... most nélküled, de emlékeddel éljük képeidet, szavaidat, példádat, ... köszönjük (2006.)