Category: Vers Review Title: Hát...így |
Verseim? Papírok és betűk kusza halmaza.... néhány mondat, útkeresés. Talán haza. Vagy csak valahova. Sorok, sorsok és keresztek, egymáshoz illeszkedve, mint narancsban a gerezdek.(És a hús, és a hártya, és az erek) Aztán a kályhára tett narancshéj illata tölti be az estéim üres zugait. Négy év. Papíron. Ennyit adtam kezetekbe. És mi előtte volt (sötét ruhán fehér folt), azt a negyvenet. Tetézve azzal a néggyel. Ami felnégyel. (De azért a várfokán, négyféle képen is akár, de Nemo nevet vissza. Tiszta diliház) Lehetünk mi költők. Sorsunk más írja. És mire kiderül, hogy írástudatlan bírja e jogot, ránk záródik a búcsúszó. (Már négyelve, de még nem szegezve) - a Sors kancsal tekintetével is verve!- Dübörög a föld, emelkedik a szókupac, mindegy, hogy áldasz, vagy leugatsz. Belém kondulnak a nagyharangok, valami sosem volt templomokban. Papírok, versek halmain értetek zokogok. |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=2785 |