Category: Vers Review Title: Lucifer – Az élet margójára |
Lucifer – Az élet margójára A törvényt megadtad: Szemet szemért. - És megvakult a világmindenség. Nem volt soha egész, tökéletes, Szavad csak életnek hitt lehelet. Hűtlen lettem és megtagadtalak, De mégse gyötör érte bűntudat; Hisz miféle Atya az olyan, ki Csak nézi, Fia miként haldoklik, Te „mindenhatónak” vallod magad, S nem segítettél saját Sarjadnak?! Megváltást emlegetsz minduntalan, De e világ a vesztébe rohant, S Te nem adsz utat, „szentelt” tanácsot, Csak nyöszörögsz egy elcsépelt álmot! Isten, oly naiv vagy még és kölyök, Fogd fel végre: minden összetörött! Szeretet, bizalom, s jóakarat, Ó! Milyen rég eltemetett szavak! Azt hiszed, hogy elhullajtott hited, Ahogy madarakkal morzsát etetsz, Felcsipegeti ennyi éhes száj?! Némelykőjüknek jut belőle tán, S benne élhetsz minden fűben, fában, Zöld mezőben, égben, vad világban, De majd Én letaposom a füvet, És letarolom földig a rétet, Kivágok erdőt, felaprítok fát, Pusztítom az állat ivadékát, S Ki törődik, Ki látja az eget?! Úr lettem. Én vagyok vég és kezdet, Mert nyamvadt gyermekeid, kik naggyá tettek, Elvetik a megbocsátó szereteted: Ki bűnös: bűnhődjön! Én megbüntetem, Ki nem – mert benned hisz – hát azzá teszem! |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=2846 |