Fullextra.hu - Emlékezzél néha rám

Ha átölel a csend
És a magány körbe zár
Vagy kopott képeket űz szemed,
S talán senki se' vár,
Akkor talán eszedbe jutnék.
-Emlékezzél néha rám!

Lehet,hogy barátok voltunk
Vagy csak ismertük egymást.
Közösen nevettünk vagy sírtunk,
Majd kívántunk:"Jó éjszakát!"
S ha képet adtam volna egykor...
-Emlékezzél néha rám!

Éjszakákba nyúló beszélgetések,
Titkok,vágyak,képzeletek...
Amiket megosztottál velem s én veled.
Emlékeket őrző helyek,
Ahol sétáltunk fülledt vagy hűvös délután.
-Emlékezzél néha rám!

Talán rátalálsz majd egy kopott levélre
És ismerős lesz az írás.
Valami ránehezedik ólomként szívedre,
S tudod:azóta az élet olyan más.
Ha könnyek szöknének a szemeidbe-
-Emlékezzél néha rám!

De lehet,hogy nem is sírsz.
Mosoly terül szét redős arcodon,
Mert a fiatalság gondolata kicsit felvidít.
Fény csillan meg ősz hajadon;
S gyermeked biztosan hasonlít rád.
-Kérlek,emlékezzél néha rám!

Ha újra összehozna a véletlen
Elmesélnéd az elmúlt éveket?
Én őszintén elmondanám mik történtek velem,
Elmesélném a tovatűnt életet.
De addig,ha rád tör a magány-
-Kérlek,emlékezzél néha rám!