Category: Vers Review Title: Utolsó órákban |
Utolsó órákban falnak támasztja magát néma csend meredten tekint veszteglő idő átizzadt ingét fogja pár patent halk pihegése, már-már őrjítő a kezét nézem, míg ágyán ülök görcsösen mozdul, mintha intene, úgy, mint mikor én hajat fésülök de, jaj, elveszett már itt mindene kihullott haja helyén fehérség mint az elpusztult erdő csonkjai virít a kétség, veszett reménység széthulló élet hitvány roncsai borosták közé mély gödör fészkel gyötrő fájdalom ráncokat karcol fojtott sóhajban érkező vészjel hörgő tüdeje egyre csak harcol kendő homlokán, még kissé nedves kegyetlen meleg is fojtogatja nem szól már semmit, oly engedelmes égő gyertyáit így oltogatja álom határán szájtátva liheg, kínját viseli, nem jajgat, nem sír bágyadtan rám néz, kék szeme hideg lapaj pillantás sok mindent elbír - megismersz engem? - hosszasan bámul emlék közt keres, rám mégsem talál kóbor feledés közönye ráhull közelben vár rá rettegett halál 2009-08-23 |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=3157 |