Fullextra.hu - Óda Mindenség Alapállapotához (Icon Satír)

Te, aki a vastraverzen ringatod a tested,
ha zöld illatú magány lobban szívedben,
combod közé szorítod a kevély, kanos,
letepert Budapestet, felnyögnek a hidak,
és az utcákra festett életek.
Ott, ahol a hegyektõl már távol feszülnek a
sínek, a salakszagú udvarok sötétsége vagy,
de te vagy a letakart szívû kispolgár lázadó, igazságot makacs morálba záró pökhendisége,
és a villamoson a kamasz lány fehér combján a fekete harisnya gyûrõdése.
Nincsen összecsengõbb dallam, mint ellentéteid bongó ütközése, emlékezetedben
ébrednek elkövetkezõ napjaim, méhedben formálódik a népek õs meséje.