Category: Vers Review Title: Hangulatban |
Alászálló sötét felhők átfogják az egész tájat, és nyomasztó hatásukkal szabják meg a hangulatot. Burkolatuk, a nap fényét, nem engedik áteresztni, kilátástalanná téve a vihar elkerülését. Mikor elered az eső, mintha dézsából öntenék, tisztára mossa a talajt, melyet ellepett a szemét. A felhők is szakadoznak, a nap fénye bekandikál, a hangulat is változik, reményekkel telítődik. Mert a borús hangulatban kilátástalan már minden, így kételyt szül az emberben, gondolván, hogy itt a végzet. Fényt sugárzó szemeiből a fény, mintha eltűnt volna, a lélektől elhagyottan, teste kerül koporsóba. Szemfedő takarja szemét, környezettől szigetelve, esőcseppek kopogtatják koporsójának fedelét. Semmi válasz, mivel a test átalakulóvá váltott, a fenyőfán ázott varjú károgja, hogy milyen nagy kár. De a lélek örökké él, a rezgése kisugároz, információk halmazát sugározza, egyfolytában. Ez az élet körforgása, földi része a születés és a halál korlátjával, lélek gyarapításával Magas számú rezgésével, a lélek szintekbe épül,. ami által visszakerül, így a Világegyetembe. |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=3716 |