Category: Vers Review Title: Jégkori idill |
Selyemsál surran a nyakból a vállon át, megakad egy emelkedő karban. Majd tovább lopakszik két piciny csuszamlást, de egy lágy mozdulat a földre sodorja. Nedves kabátod kinyílik, s én bebújok melléd a hideg utcán őrzött, jégkori düh hevitette, kifogyhatatlan melegedbe, ráfonódva melledre. Láttad az úton a postást. Láttad, ahogy rideg arccal pénzt ad a szomszéd papának, s láttad a szomszéd papát, ahogy nem köszön vissza a sietve eltávozónak. Olvastad, s most meséled, amit főnököd útjáról írtak: "Pedig az nem is úgy volt! De a média így szabadult fel, s nem köti őt az a 'rabság', mi másnak volt az Igazság." Hallom és értem a féltést: "Hogy jutunk így örömökhöz, ha emberi lényeket láncol a nem-tudom-féle megoldás? Mikor gyűlölettől tüzelve és heroin-álmokkal vértezve régi és új seregek törekednek egy régi, mégis új birodalmat építeni:Heil! Harmadik birodalmat!" Nehéz kabátodból kikarollak, a teher most nyomja a vállfa vállát! Aztán a szobába kísérlek, ahol a gőzölgő kávéba egy kocka-kérdést merítek, s azzal édesítem napod. "Modd! Te mit találtál ki erre? Hiszen nem az vagy, aki ezt így hagyod." Mosolyom mosolyt gyújt arcodon, s a jéghegynyi gondok közt hánykódva, mint kicsiny hajón a kabinablakból kiszűrődő gyertyafény, melegen pislogsz rám, s tudom, a térképen nekünk kiutat lelsz. A kávét kortyolod, ízét is, illatát is magadba szívva, majd hirtelen papírért nyúlsz, lepattan a töltőtoll kupakja, s én a sercegő lapok dallamára röptetem fel a vállfára selyemsáladat. |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=380 |