Fullextra.hu - Szilvikének

Paul Géraldy: Á Sylvette
Tu as lu tout le jour au jardin et ce soir après le repas, vite et tremblant d’être vue, tu as remis le livre au salon déjà noir. Á présent dans ton lit toute seule et mi-nu, tu songes en serrant sur ta gorge tes bras. Je voudrais, et pourtant je ne le dirais pas á mon amie, elle est encore trôp petite. Et tu ne peux pas t’endormir, tes quinze ans te pèse car tu sais une chose á présent que ta mère ne t’a pas dite.

Paul Géraldy: Szilvikének
Egész nap olvastál a kertben, és este, remegve a látványtól, visszavitted a könyvet a már sötétbe hajló nappali szobába, és most magányosan, egyedül fekszel az ágyadban félmeztelenül, szorult torokkal ábrándba merülsz.
-Szeretném, mégsem mondhatom el neki, hisz` még oly` fiatal leány.-
És nem tudsz elaludni, tizenöt esztendőd válladon, - felvállalod, s csak annyit értesz; - Anyád e rejtett, szép titkot nem mondta el neked.
Vetráb József (Kadocsa)