Category: Vers Review Title: Ezüstfehéren |
Hepp Béla/aLéb: Ezüstfehéren Én hóembert álmodtam, csillámos ágakat mesébe csendesült fehérre szórt terekkel, s ha leplük feslik itt-ott, varázsa átszakad, én összefoltozom, akkor sem ébredek fel, mert árkot simít a csend, pihét pihére rak a szürke terhű ég, s a kandi csillagoktól föl- fölszikráznak újra fénybe hűlt falak ahogy az ég alá simulva száz harang szól, ...és persze kell fenyő, a díszek hinta álma, és összebújni is, akár a gyertyalángok, és kell egy lassú pléd, egy csücske-foszlott párna, és finom kanócfüst, ha a láng elparázslott... no majd idén talán fehér karácsonyunk lesz, mint gyerekkoromban; halk nyomokra roppanó esti sétákban majd ezüst hátára felvesz, s egy szebb világba röptet a könnyű szárnyú hó. Bennem a tél mindig az ünnepek kegyelme, mintha akkor énrám a Jóisten figyelne. |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=3987 |