Fullextra.hu - Pedig engem szeretett...

Elmentél apám - nem hagytál hátra
csak üres álmokat
néhány keresetlen szót
egy kopott füzet lapjain jelet
mit anyám - megfejtett
nem maradt tőled ölelés - nem ismerted
szúrós tekinteted hátamon érzem
egy mosoly eltévedt
tegnap mégis hazatalált
hallod apám - hiányoztál.
***
Húsz éve már - magamra hagytál
ősz volt tán vagy tavasz
azt hiszem akácok nyíltak a kertben
a bodza menyasszonynak öltözött
illata szobámba szökött
te a háromlábú széken ültél
imát mormoltál - addig soha
anyám hallgatott - te mentél - oda
hol örök minden csoda.
***
Húgaim a kertben - nagyanya
a beszáradt ruhákat vasalta
anyám a tűzhely mellett állt
kezében szorgoskodott a fakanál
apám reggelizett - egyedül
előtte terített asztal
nézett maga elé majd káromkodott...
nem hagyott nekem egy falatot.
***
Holnap elmegy - súgta anyám
nincs fekete ruhám
csak egy mintás meg egy fehér
mit tehet az ember - kölcsönkér...
öklét szeméhez emelte
a lányoknak nem kell fekete
sírta bele a déli ebédbe...
apám másnap elköltözött - fehérbe.
***
A kötél már négy napja
az almafa alsó ágára akasztva
húgom az ajtó előtt sírt
anyám befőttet készített
apám csak ült - nem evett
megállt a fa előtt - nevetett
aztán csak feküdt
már többé nem káromkodott
a szél földre lökte a kötelet
mi csendben átjátszottuk azt a telet.