Fullextra.hu - A hazug és a szent

Egy testben éltek: a Hazug és a Szent. Egymással megfértek észrevétlenül. Tudat alatt várták aztán mindig: Az egyik a testből véleg kikerül. A Hazug mondta: "én szeretlek egyedül. Komolyan veszlek, törődöm Veled." (ettől sok csitri seggre ül) A hazugságot néha észre sem veszed. A Szent mondta: családom van. Hazaadom mind a pénzt. Nem kocsmázom, vendéglőzöm, nőzöm, dolgozom majd pár tízezerért. A Hazug vágyott egy forró testre, mely kihűlt vágyait felveri. Lélektanilag "beetette": Neki lelke van: emberi. A Szent cikket írt a gyerekekről, helyette dolgozó, beteg anyjáról, Néha látta őket, akkor is messziről. Volt egy fotója a lányáról. A Hazugnak most állása van. dolgozik, ír is, cikkeket, tömegbe verődve mondja, mutatja; "levadássza" a híreket. Haza is megy. Nagy család várja. Feleség, kit sokszor lehülyézett; De hazafelé mégis útba ejti A "kinyomozhatatlan" fülkéket. A Hazug nem Szent fél hattól hatig. Gyalogol a metrótól otthonig. Telefonál akár tízszer is. Minden fülkében az a mozdulat... Annak a másiknak, ki elment, -mert el akart- s így ölt. Nem feledhető, hiába akarja. De már mégsem öngyilkos-jelölt. Elcsukló hangon szólna is bele, De a férj veszi fel majdnem mindig. -Úgy látszik, ez a hierarchia- Náluk az összetartás dívik.... Hazaér lassan, csalódottan. Zsebéből kiteszi a lét. -Vacsorát tesz elé az asszony.- Csalódottan ingatja fejét. S kezet ráz széles mosollyal a Hazug és a Szent. Most meglelte a helyét. Félig hazament.