Fullextra.hu - Ahogy nem lehet

Bocsánat a szívemnek, bocsánat az életnek, tiltakoznék, de már nem lehet. Bennem pálmák magasodtak felhőnyi levelekkel, hegyormok jegén heverésztem délben, láttam az atomok játékát a testben, s ha rosszalkodtak a fenekükre vertem, repültem fényéveken át, hogy lássak új, s idegen csodát, míg megkerülöm a galaktikát, s hogy feltaláltam a fegyverhalált, népek között a béke én voltam, fejemben pedig járta a világ, járta kicsike-kis táncát. Tiltakoznék, de már nem lehet: mögöttem sok év, előttem az élet, s csontjaimban az emlékek.