Fullextra.hu - Az élõ szó jogán

Szemed elõtt cicaháttá símult, s kinyújtózott az istenverte part. Merev szavak alatt a nehéz múlt hajótörötten feledni akart. Mert a szavak nehézkesek lettek, nem hordanak össze havat-hetet többé, és én mégis arra kérlek: nekem ne szavalj! Kérlek mondj verset! Cigaretta füstjébe fogózott s a tücsök ellen mesélt a hangya, és hangja el-elbicsaklott, holott nem szavalt: meséjét elmondhatta. Megtöltenéd versedet pátosszal te is, de õszül hamar egy férfi. Hangjából a büszke tartás elszáll s nem tud szavalni, csak elmesélni. Gyújts gyertyát nekem! Elhalványodtam. Szavaim mélyén szomjas életek nyújtóznak a fényért. Megálmodtan de nem kimondottan én lehetek csak ebben a marokban. Veletek megosztom hangom monoton hangját s amint ajkamat elhagyja a lehellet bólintok: ezt nem szavalták, mondták! December 18. 2004. Oronó