Ki volt Malleschitz György, avagy hová indult Ötzi?
Dátum: Július 04, hétfő, 16:24:39
Téma: Életünk napjaink


Museus latin szó, jelentése múzsai, művészi.


A lépcsőkön most is ültek, a galambok szelet kergettek az oszlopok körül,
kisgyerek rakosgatta a pillanatokat egy fényképezőgép lencséje elé. Azért minden más
volt. Zsúfoltabb volt a lépcső, csendesebbek voltak a galambok, és még annak a kisfiúnak a képét is többen vitték magukkal azon az estén. Könnyű nyári ruhákkal incselkedett a meleg este, a múzeum kertjében pavilonok álltak, és türelmes morajlásban várakozott az éjszakai zarándokok menete.
Az idei volt a harmadik alkalom, hogy megrendezésre került a Múzeumok Éjszakája. Valahogy élővé lett minden. Hol vannak az üres termek, a neonzúgásos kongások, a bóbiskoló teremőrök, a figyelmeztető néni, amikor le akartam ülni az ablak párkányára, mert ülőalkalmatosságról nem gondoskodott a többtermes fotókiállítás szervezője? A bársonyszékről miniszter apellál, díszmagyarra billeg fényt a karos gyertyatartó, az óvóhelyen párát izzad a vascső. Szivarfüstben lapozódik az újság, pohárszékből porcelán fehéredik, fonóból lányok kacaja hallatszik, legények érkeznek, léptük mögött hűvös az idő, sírdombokra fagyból húz keresztet az orosz tél.
Üdítők mellől lány mosolyog, de nem tudja merre találom Tündérhont. Ördög ifjak
szelíd rókákká lettek akkor, mind.
Matricánkkal aztán ingyen utazhatunk a múzeumok között. Valójában nem tudom, hogy a kultúrát nagykanállal (egyetlen jegy árával) habzsolók voltak-e
többen, mint azt a szervezők gondolták, vagy csak egyfajta gesztusnak gondolták, de tény, hogy az ingyenes buszokon való utazás hasonlatos volt egy szürke csúcsforgalmas délutáni helyzethez. Inkább a millenniumit választjuk. A téren nagyzenekar játszik fenségesen, méltósággal. A múzeumokba igyekvők sora nem fér az előterekbe. Szépművészeti?
Az első teremben középkori ételeket kóstolhat (értsd vehet!) a látogató. Olyan az egész, mint egy sátoros lakodalom. Gyerekek szaladgálnak, zsíros szájak tépik a húsokat, és még a zene is beszűrődik a szomszédos teremből, ahol jelmezbe bújt kortársaink utánozzák el az uralkodó párt, egymással vitézkedő harcosokat, udvarhölgyeket. A legnagyobb tapsot azonban a gyerekek érdemlik ki, ahogy fakardjukat nagy komolyan szorongatva vonulnak alufóliás sisakjukkal a színpadra. A fametszet nyomónál meg tekintélyes az érdeklődők száma. Az ismertetőben beharangozott korabeli hangulat miatt megyünk a Vajdahunyad vár udvarára.. A kapunál biztonsági őr figyel, sűrű a meleg, az otthagyott papírtálcákról légy kóstolgatja a csokitorta morzsáit. Arcpirító és igénytelen, ahogy a Nyugat néhány címoldalát(!) lefénymásolták, és odadobták az asztalokra. Nem erre a korabeli hangulatra vágytam. Az abszint ára az (jelen)korabeli! Nem is vettünk. Lányom viszont fotót akar magáról, ahogy Anonymus ölében ül. A szobor türelmes.
A máskor szintén üres mezőgazdaságiban most egy szalmaszálat(!) sem lehet leejteni.
Rég voltam itt, vagy huszonöt-harminc éve. Pedig gyerekként kívülről tudtam mit, hol találok, mindig ugyanott érintettem meg a megfeketült tölgyfa törzsét, már nem féltem a hatalmas kitömött medvétől, és körbeforgattam egyenként a traktormodelleket. Megtaláltam viszont az első gőzlokomobilt, ami Magyarországra került. Csodaszép!
Ötziről meg nagyon sok mindent megtudok. Láthatóak megtalált (utánzat!) használati tárgyai, belekukkanthattam fakéregből készült parázstartójába, feltételezést hallottam halálának körülményeiről, csak arra nem kaptam választ, hogy hová indult el úgy 5000 évvel ezelőtt! Pedig megkérdeztem! Többen mosolyogtak. Az olaszok egyébként maguknak követelik az 1991-ben megtalált leletet.
Azt meg nem is sejtettem, hogy van hazánkban egy Mithrasz szentély, mégpedig Fertőrákoson! Egyes kutatások római, más vélemények perzsa katonáknak tulajdonítja a Napisten tiszteletére készült építményt . Vita van felfedezője személyét illetőleg is. Egyikük Malleschitz György kőfaragónak tulajdonítja, más írások Storno Ferenchez kötik. Egy harmadik forrás meg a nevezett személyek közös felfedezésének, ill. feltárásának véli. Akárhogy is, nagy élmény lehet azt felkeresni, és azt az eredeti domborművet megnézni, ahol talán egy megbicsaklott vésőnyom vonala is felfedezhető.
Ki tudja?
A késői estébe hajlik, de nem csillapul a tömeg. Anonymus ölébe azóta már egy tucatnyi fényképezkedő ült. Még akkor is ott álltak, amikor elhagytuk a várat. A téren véget ért a koncert, a trolibuszok újra járnak, taxis erősködik a buszsávban. Gábriel arkangyal 36 méter magasról mereng.






Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1016