Fullextra.hu - A korai reneszánsz műveltsége Magyarországon

A reneszánszsz szó a francia "újjászületés" (renaissance) szóból ered, és az európai történelem különböző szakasziban a klasszikus irodalmi és művészeti stílusok megújulására utal.

... a reneszánsz alapvető változásokat idézett elő az értékekben és intézményekben.
Magyarországon a XVI. század elejéig a reneszánsz műveltség Itáliára korlátozódott, az Alpokot csak kivételesen ritkán lépte át. E ritka kivételek közt is a legkorábbi éppen hazánk volt. Míg Európa nyugati országaiban még a gótika eszme- és formavilága uralkodott, addig nálunk a továbbélő, sőt kiteljesedő gótikus műveltség mellett megjelent a reneszánsz. Először a királyi udvarban: Hunyadi Mátyás második felesége, Beatrix nápolyi királylány 1476-ban az általa barbárnak tartott magyar szokásokat itáliai módszerre igyekezett átalakítani. Az újra és szépre fogékony Mátyás nemcsak engedett ennek a kívánságnak, hanem ő maga vette át a kezdeményezést, éspedig igen magas igényekkel.
A budai és visegrádi paloták kőfaragványai hamarosan stílust váltottak. Alighanem ekkor került lebontásra az Anjouk remek visegrádi gótikus kútja, és adta át helyét a Herkules-gyermekekkel díszített, piszkei vörösmárványból készített új, reneszánsz medencének, s ez idő tájt döntötték le és temették egy gödörbe a néhány évtizeddel előbb készített budai gótikus szobrokat. A mesterséget eltanuló magyarok is maradandó szépségeket hívtak életre ekkortájt. Így pl.az itáliai fajanszművészet nagyon közkedvelt lett, Mátyás saját műhelyt rendezett be Budán (sőt, később Pécsett) ezek gyártására.
Kevesebb tanulnivalója akadt a reneszánsztól a magyaroknak az ötvösmesterség terén. Aranyban, ezüstben gazdag ország lévén, Magyarország sohasem nélkülözte az ékszerek művészeit. Még középkori parasztsírokból is kerültek elő ezüst öv- és pártaveretek, hogyne ékeskedtek volna hát szépmívű drágaságokkal az előkelők…
A helyi hagyományok szívós továbbélése a tábla- és falfestészetben is megmutatkozott. A XVI. század elején élt M.S. monogramot használó kiváló festő ismerte magyarországi származású nagy kortársának, Dürernek alkotásait, de tőle is a gótikus formákat és nem a reneszánsz jegyeit vette át. A kőfaragás és szobrászat nagyszerű reneszánsz emlékei, a budai és visegrádi ablak- és ajtókeretek, szobrok, az esztergomi Bakócz-kápolna vagy a szintén közismert Báthory-madonna mellett hosszú sora maradt fenn ebből a korból gótikus templomoknak és polgárházaknak, faragott oltároknak, bútoroknak. A kétféle stílus nemcsak egymás mellett élt, hanem keveredett is, éspedig képzőművészeti alkotásokban éppúgy, mint az irodalomban.
A királyi udvarban a történetíró Bonfini, a király mondásait megörökítő Galeotto Marzio, a híres Corvina-könyvtár csodálatosan illusztrált kódexeit őrző és leíró Naldo Naldi és mások, a kor legnevesebb német csillagászai, Regiomontanus és Peuerbach tevékenykedtek. De rajtuk kívül számos magyar is képviselte az irodalom és tudomány új, világias szellemét. Mindenképpen említésre méltó Mátyás nevelője, majd főkancellárja Vitéz János, a finomtollú levélíró, valamint Janus Pannonius pécsi püspök, az európai középkor latin nyelvű humanista költészetének egyik legtehetségesebb képviselője. Ez utóbbinak a Hunyadiak dicsőségeit zengő ódái, a hazai elmaradottságon kesergő elégiái, csípős epigrammái és érzékeny természetszeretetet árasztó lírai költeményei Itáliában is csodálatot keltettek.
A hazai könyvnyomtatás is Mátyás idején kezdte virágkorát. Hess András Budán állított fel egy nyomdát, s egy XIV.századi krónikát nyomtatott ki. Közel ezzel egy időben még egy nyomda működött hazánkban. Ám mindkettő rövid életű volt, s csak a mohácsi vész után keletkeztek újak. Mátyás magyar történészének, Thuróczi Jánosnak Chronica Hungarorum című művét, mely sajátos módon ötvözi a középkor és a reneszánsz szellemiségét, nem idehaza, hanem Németországban nyomtatták ki. Nemzeti büszkeségtől dagadó, a magyarokat a hunokkal azonosító, Mátyást Attilához hasonlító elbeszélése nagy hatást gyakorolt a magyar nemesi öntudatra, és hosszú évszázadokra meghatározta a nemzeti önismeretet. Mátyás korának sok alkotása esett áldozatul a későbbi idők viszontagságainak, de ez a történetszemlélet szerencsésen átöröklődött az utódokra…
Összességében kijelenthetjük, hogy a reneszánsz alapvető változásokat idézett elő az értékekben és intézményekben, melyek hatása nem korlátozódott kizárólag az európai elitre.
Az úgynevezett „érett reneszánsz” már túlmutat hazánk határain, Itália és Velence valamint Nyugat-Európa különösen élen járt e téren.
Elég csak a firenzei, a fontainebleau-i iskolákra gondolnunk és ezekre a nevekre: Donatello, Leonardo da Vinci, Mantegna, Michelangelo, Raffaello, Verocchio…
Az „újjászületés” valóban újjá szült egy korszakot.